Helyi gazdasĂĄg

A helyi gazdaság fejlesztési stratégiája magába foglalja a többi fejlesztési stratégiát amelyekhez a jellemzƑ gazdasági szektorok saját elemei társulnak.
Helyi szinten a fƑ versenyképességi források a következƑk:
♦ Az életminƑség- amit a jövedelmi szint, a fogyasztás szerkezete, a helyi piaci árszint-különös tekintettel a telkekre és építkezésekre vonatkozólag- határoz meg.
♦ Az infrastruktúra- minƑségi fejlƑdésben
♦ A helyi intézmények- ezek közvagyont igazgató képességének megerƑsödése és olyan döntések hozatala, amelyek a gazdasági környezetet vonzóvá teszik a helyi, országos és külföldi befektetƑk számára.
♦ Az intézmények egymás közötti és a civil társadalommal kapcsolatos egységes szemlélete.


A helyi gazdaság fejlesztési stratégiája azokból az elemekbƑl indul ki, amelyek a versenyképesség növekedéséhez vezetnek:
1. A gazdasági növekedés vállalkozói szinten való bátorítása, a termelékenység és az üzleti forgalom perspektívájából, tudva azt, hogy a helyi jólétet az egyéni szereplƑk jólétének összessége határozza meg.
2. A helyi gazdaság kulcsfontosságú szektorai beruházásainak ösztönzése és támogatása a versenyképesség és ezek arányának növekedése érdekében.
3. Új tevékenységi szektorok azonosítása és ezek területi behatárolása.
4. A térségben tevékenységet folytató vállalkozások profilja által megkövetelt képzettségƱ munkaerƑ biztosítása.
5. A stratégia kidolgozásához és alkalmazásához szükséges partnerség azonosítása, támogatása és megtartása.
6. A helyi szintƱ intézményes képesség megerƑsítése.


A rendelkezésre álló és a helyi gazdasági fejlƑdésre elƑirányzott Költségvetési források a közösség létezƑ szükségleteit messzirƑl sem fedezik.
Így a nagyszabású projektek esetében ezek helyi források általi finanszírozására nincs lehetƑség. EbbƑl az okból kifolyólag szükségessé vált olyan intézkedések foganatosítása, mint: a közpénzek elköltésének hatékonnyá tétele valamint egyes alternatív források azonosítása. Ilyen értelemben szükségszerƱ az adóalap/a helyi illetékek bƑvítése a munkahelyek növelése által, vagyis jól fizetƑ munkahelyek teremtésével (a nagyobb bérek elve szerint ezek nagyobb költségvetési bevételekhez vezetnek), a köztartozások menedzsmenti eszközeinek felhasználása ( városi kötvények, hitelek) és pótjövedelmek szerzése a közterület javainak értékesítése által. Egy másik módszer, amivel a nagyszabású projektek (infrastruktúra) támogatásához elégtelen helyi források hiányát pótolni lehet, az egy köz,- és magánérdekƱ partnerség létesítése, melyben a magántƑke képes ezeknek a projekteknek az elkezdéséhez elégtelen közületi forrásokat kiegészíteni. Az ilyen típusú együttmƱködések esetében a siker kulcsát egy szakszerƱ közigazgatás képezi, amely a közérdeket a magánérdekkel világos keretek között képes egybehangolni.
• A beruházások szintje elég alacsony. Ilyen értelemben, szükség van egyrészrƑl a meglévƑ befektetƑk megƑrzésére és ösztönzésére, másrészrƑl pedig új befektetƑk bevonására, akik képesek a helyi gazdasági környezetet minél versenyképesebbé tenni. A magán befektetƑk bevonása a helyi gazdasági fejlƑdés abszolút szükséges feltétele, ezért amennyiben a javasolt beruházások a közszükségletnek megfelelnek, akkor ezekhez a közhatalomnak kell a szükséges feltételeket megteremteni.
• A meglévƑ kis vállalkozók ereje a helyi gazdaságban jelenleg kicsi, és ezekbƑl hiányzik a vállalkozási szellem. Ugyanakkor a pénzügyi-bank rendszer nem támogatja egy vállalkozás beindítását, nehéz a hitelekhez hozzáférni. Ilyen értelemben a kis vállalkozókat támogatni kell, azért hogy az IMM (Kis,- és Középvállalkozások) szektora úgy fejlƑdjön, hogy képes legyen a piaci versenynek megfelelni, amely egy egészséges gazdasági fejlƑdés garanciáját képezi ( nagyobb méretƱ gazdasági vállalatok esetében bizonyos területek átszervezése súlyosabb következményekkel jár, míg a Kis,- és Középvállalkozások jobban alkalmazkodnak, a piaci követelményekkel szemben rugalmasabbak).
• Tudva azt, hogy a gazdasági növekedés szorosan összefügg az infrastruktúra fejlesztésével - különösen a közlekedési úthálózat valamint a közmƱvesítés és a vállalati infrastruktúra - feltétlenül szükséges, hogy a helyi hatóságok az általuk birtokolt földterületeket még ha azok nem is életképesek mint forrásokat hasznosítsák, illetve a befektetƑk rendelkezésére bocsássák.
• Szükség van a közigazgatás és a magánvállalatok közötti szorosabb kapcsolat létesítésére, úgy, hogy az a befektetƑk szükségleteinek minél nagyobb mértékben megfeleljen, kiküszöbölve a felesleges engedélyeket, csökkentve a kérvények kiértékelési és a döntéshozatali idƑtartamát, amikor egy vállalkozás megszervezésének elsƑ lépéseirƑl van szó.

 

A hagyományos iparágak: bútoripar és textilipar.
A reprezentativ gazdasági társaságok között megemlítjük:
SC SILVANA SA - tevékenységi területe: kötött cikkek készítése
SC ANGAR SRL - tevékenységi területe: kötött cikkek készítése
SC ALEDA SRL - tevékenységi területe: kötött cikkek készítése
SC KULCSAR CONF SRL - tevékenységi területe: ruházati konfekciók készítése
SC ROMBEL SRL - tevékenységi területe: egyéb típusú bútorok készítése
SC CESIMEX SA - tevékenységi területe: bútorgyártás

 

MezƑgazdaság
A város összterülete 6.777 hektárt tesz ki, ebbƑl mezƑgazdasági terület 5.027 ha, melybƑl legelƑ 1096 ha, kaszáló 301 ha.
A túlsúlyban elƑforduló termesztések: tengeri (880 ha), burgonya (120 ha), szálas gabonafélék: 510 ha
Az erdƑk 1076 ha területet tesznek ki, ezek 85 %-ban magántulajdonban vannak.
Az egy lakosra esƑ mezƑgazdasági terület 0,62 ha.


A jellegzetes fajta és éghajlati feltételek miatt a mezƑgazdaság megélhetési, rossz teljesítƑképességƱ, fƑleg saját fogyasztású tengeri, búza, burgonya, zöldség és gyümölcs termékek termesztésére van beállítva, és kizárólagosan helyi jelentƑséggel bír.
A társulások hiánya valamint egy gyenge technológiai felszereltség nem eredményezhet egy hatékony mezƑgazdasági gyakorlatot. Az értékesítési piac alacsony árai nem alkalmasak egy reális jövedelmet biztosítani és nem képesek fejlesztési lehetƑségeket nyújtani.


A lakosság hagyományos foglalkozásai közé tartozik az állattenyésztés is, jelenleg ez a tevékenység a farmok alapítását célzó pénzalapokhoz való hozzáférhetƑség jóvoltából kezd újra felélénkülni. 2007-ben 4 sertéstenyésztƑ farm létesült, ezek évi kapacitása 11.200 fƑ és megvan az igény ezek közeljövƑbeli bƑvítésére.